Gondolatpaletta

Ahol fészkelünk 1. rész

Ahol fészkelünk 1. rész

Szóljon néhány gondolat arról a helyről is, amelynek közvetlen közelében raktunk fészket. Íme, az Örs vezér tere vagy Örs vezér tér. Kezdjük is rögtön a terület nevével, hiszen kettő is akad. No, de melyiket is válasszuk a kettő közül?

 

A tér 1932-ben kapta a nevét, korabeli helyesírással az Eörs vezér tere névre esett a választás. Az Eörs szó azóta igazodott a jelenlegi helyesíráshoz. Egyes utca- és térnevek használata azonban továbbra is megtartotta a régies formáját, birtokos jelzős szerkezetben állnak, pl. Nagy Lajos király útja, Erzsébet királyné útja, Hősök tere, Ferenciek tere. A budapesti helynévhasználat meglehetősen ingadozó, mind a régies Örs vezér tere, mind a mai Örs vezér tér alakok jól megférnek egymás mellett. A nyelvművelő irodalom mindkét írásmódot helyesnek tartja, azonban a hivatalos, törvényesített forma az Örs vezér tér lett.

Örs vezér a hét történelmi vezér (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) egyikének fia volt. A mai korban a tér Kelet-Pest egyik legnagyobb forgalmú csomópontja, amely metró-, HÉV-, számos busz- és trolibusz vonal végállomása, keresztezi néhány busz- és villamosjárat. A tér két kerületet köt össze: Zuglót és Kőbányát.

Az első lakótelep 1954 és 1961 között épült föl, a jellegzetes szocreál stílusban, a Kerepesi út és a Pillangó utca mentén. A tér jelentős csomóponttá vált, amikor 1970-ben megépült a 2-es metró végállomása, amelyet eredetileg a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) megállóig terveztek. Ezzel egy időben a csendes, peremvidéki tér elvesztette kertvárosias jellegét. A 70-es években több változtatás is zajlott a terület tágabb környezetében: a HÉV végállomását a Keleti pályaudvarról áthelyezték az Örs vezér térre; kiszélesítették a Kerepesi utat; további lakótelepek épültek, a zuglói részen a Füredi úti, a kőbányai részen a Gyakorló utcai.

A tömegközlekedés fejlődésével az épített környezet is változásnak indult. A kezdetben kis, gomba formájú, szigeteket alkotó butikokat, büféket hatalmas épületek váltották föl. 1980-ban megépült a Sugár üzletközpont, amely nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország első, nyugat-európai stílusban felépített központja volt. Az áruházat később korszerűsítették, irodákat alakítottak ki benne, majd a környék egyetlen moziját. 1990-ben épült az IKEA bútoráruház, amit 2002-ben követett az Árkád bevásárlóközpont és 2013-ban az Árkád kibővítése.

A teret átszelő közlekedés 2001-ben indul meg az akkori 13-as és a 63-as villamosjáratok zuglói és kőbányai oldali összekapcsolásával, amelyen manapság a 3-as és 62-es villamosok közlekednek. A tér jellegzetes M alakú metróvégállomás-épületét 2007-ben lebontották, amelynek helyére egy modern, hullámzó hatású épület került. A 2-es metró átadása óta egy folyamatosan húzódó vita is fönnáll a HÉV és a metró összekötéséről, amely a keleti agglomerációs települések és területek közlekedésének javítását eredményezné.

A csöndes, erdős peremvárosi területből mára Budapest egyik legforgalmasabb tere vált, amely kielégíti a mai rohanó világrend értékeit. A tér átszelése közben pihenni vágyóknak az egyre szűkülő zöldterületek adnak némi menedéket. Bármi is történt az elmúlt évtizedek változásai folyamán, mi minden arcával, zegével, zugával együtt szerettük és szeretjük Örs vezérünk terét.

 



Forgács Mónika, Budapest, 2018. december 18.

Forrás:
e-nyelv.hu » Melyik a helyes: Örs vezér tere vagy Örs vezér tér? című cikk, 2008
Wikipédia » Örs vezér tér szócikk

 

Fő kép: Wikipédia » Örs vezér tér szócikk
Kép a szövegben készítője és forrása: Ismeretlen